A Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék „Hármas Határok” című kiállítás megnyitója kapcsán elhangzottakról.
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, valamint az SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék közös munkája nyomán az OTKA kulturális program keretei között a kutatás résztvevői a határ és határmentiség fogalmát, a határok vizuálisan megragadható elemeit kívánták vizsgálni.
Dr. Mód László egyetemi adjunktus előadásában értesülhettünk a kutatási beszámolóról. Törő Balázsés Apjok Vivien mester szakos hallgatók a kutatást illető tapasztalatokról, lehetőségekről beszéltek.
A 2011-ben kezdődő munkálatok során a hármas határok vizsgálati körében Magyarország tekintetében észak-keleti (magyar-ukrán-román), dél-keleti (szerb-román-magyar), és dél-nyugati(osztrák-szlovén-magyar) találkozási pontokat választottak. Jelentőssége, mely a határ, mint kutatási téma létjogosultságát biztosítja annak sokrétű jelentésében rejlik. Kettősége nyomán valós (jelek), ugyanakkor szimbolikus (pl. nemzetállamok, nemzeti tradíciók) elválasztó, a változó felfogás nyomán (mely immár nem periférikus területként viszonyul hozzá) pedig mintegy érintkezési pontkéntaposztrofálják. De a gazdasági és kulturális szinten megnyilvánuló kapcsolatok is az érdeklődés középpontjába helyezik (testvértelepülések, egyesületek stb.) a határokat, valamint az itt megfigyelhető kulturális minták, formák cserélődése.
Eu-s emlékmű a Hetési Barátság Parkban
A kutatás során fő módszereként a kérdőívezést alkalmazták, melyeknek eredményeit kiegészítendően készültek a fényképek. 2013. áprilisában Budapesten már sor került a képek egy időszaki kiállítson való szerepeltetésére, a jelen szegedi alkalmon pedig egy abból készült válogatás tekinthető meg. A fotók elkészítésében nehézséget okozott az a tény, hogy tulajdonképpen a határoknál tilos a fotózás. Mindazon által a készítők célja megvalósulhatott, azaz kellőképpen megragadták azokat a jelenségformákat, melyekkel az adott közösségek a határokhoz való viszonyukat érzékeltetik. Ezen objektumok „felderítése” mellett hosszú távú célja a kutatóknak az ezekhez kapcsolódó rítusok feltérképezése.
A "Hello, Szomszéd!"-pad
A magyar-szlovén határ esetében hozott példák a fizikai határ eltűnése után az emlékezet feldolgozását mutatják. Van, ahol a drótkerítés helyét felváltotta egy virágokból kialakított határvonal. Emellett olyan emlékművek is születtek, melyek az Európai Uniós vagy Schengeni csatlakozásra reflektálnak. Ez utóbbi kapcsán Kercaszomoron 2007-ben avatták fel a „Hello, Szomszéd!”-padot, valamint a békeoszlopot. A Hetési Barátság Park a szlovéniai Zsitkóc és a magyarországi Bödeháza között húzódik. Az itt található Európai Uniós-emlékmű szarvasagancsformát viselve szimbolizálja a szabadság eszményét. A „Határtalan Madár” alkotói által az egykor volt vasfüggöny szögesdrótjából lett kialakítva.
A Vasfüggöny emlékezet - "Határtalan Madár"
Ezen emlékek létrejöttének jelentőssége az a tevékenység, amely révén és ahogyan a határokat örökséggé kívánják tenni.
Képek forrása: http://www.geocaching.hu/, http://www.turizmusonline.hu/,http://funiq.hu/bodehaza,
Forrás: Partyponty