A kutatás Magyarország hármas határait vizsgálja: a határ menti régiókra és a határokon átnyúló kapcsolatokra összpontosít. Ezeken a területeken Magyarország háromféle határral rendelkezik, és így háromféleképpen tart kapcsolatot szomszédjaival: Magyarország kapcsolódása a korábbi EU-hoz, az ún. Nyugat-Európához; Magyarország kapcsolódása új EU tagállamokhoz; Magyarország kapcsolódása nem EU tagságú országokhoz. A történeti előzmény és a határ politikai jellege, mely ráadásul többször is változott az elmúlt évtizedekben, jelentős mértékben meghatározzák a kapcsolatok típusát, rétegzettségét és intenzitását. Azt nézzük meg, hogy a szomszédos régiók hogyan hatnak egymásra: milyen elvek hozzák közelebb őket egymáshoz, melyek távolító hatásúak, illetve milyen dinamikák mozgatják az egymásra hatásokat térben és időben.
A kutatás három dimenzióját elemzi a határ menti régiók kapcsolattartásának:
- kulturális dimenzió: identitás, hagyományőrzés és -teremtés, oktatási intézmények, kulturális szervezetek,
- társadalmi dimenzió: határok jellegének változásai (1989-es vasfüggöny, Schengeni határ, vízumliberalizáció) következtében átalakult/újraéledt/meglazult kapcsolatok, népességmozgások, új kapcsolatkeresési stratégiák, valamint új közösségek,
- gazdasági dimenzió: határ menti kereskedelem (formális és informális gazdaság, feketekereskedelem), gazdasági migráció, egyéb egyéni és közösségi stratégiák a határ menti lét lehetőségeinek kiaknázására gazdasági profitszerzés érdekében.
Kutatási időtartama: 2011 – 2015.
Támogató: OTKA